REtikül és ami belefér...

Komód,az oroszlán lábú

Az úgy kezdődött,hogy az egyik kedves kolléganőm megkérdezte,hogy befogadnék-e két régi komódot…

Hát persze…két régi komód mindig jól jön!

Egyébként is szeretem a komódokat,meg a régieket is.

Praktikus bútordarabok,sok mindent elnyelnek és még sem azt a hatást keltik,mint egy nagy beépített szekrény,továbbá szerintem ezeknek a régi daraboknak lelkük is van…

Kezdve attól,hogy kézzel készültek,van bennük anyag és a faragásokat sem lehet csak úgy szív nélkül rájuk rittyenteni.

Szóval a komódok jöttek(pontosabban egy másik kedves kollégám hazaszállította nekem,kis teherautó kellett hozzá,mert elég méretesek),én meg majd elájultam mekkorák.

Az egyikről már írtam ITT,most jön az oroszlánlábú.

Alapos tisztítás után,saját keverésű festékkel festettem le.

A recept EBBEN a bejegyzésben található.

A változás annyi,hogy okker(köszi Bea!)színezőpasztát kevertem a törtfehérhez ill. fekete és barna akrilt a szürke árnyalat eléréséhez.

Visszacsiszoltam.

A végén ASCP wax zárta a sort.

Ilyen volt:

13327385_1085194721548052_3667839459849672536_n

…és hát ilyen lett…

img_8276_resize

img_8281

img_8282_resize

img_8300_resize

img_8296_resize

img_8295_resize

Lehet,ha nem épp ősszel festem más színeket kapott volna?

Még nem került a helyére,de ágyneműtartónak szeretném.

Ez úton is köszönet Katinak,hogy nekem adta és nem hagyta veszendőbe!

Köszönöm,hogy benéztél hozzám!

A fb.on is megtalálsz:

https://www.facebook.com/REtikul/

 

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!