REtikül és ami belefér...

Komód,az oroszlán lábú

Az úgy kezdődött,hogy az egyik kedves kolléganőm megkérdezte,hogy befogadnék-e két régi komódot…

Hát persze…két régi komód mindig jól jön!

Egyébként is szeretem a komódokat,meg a régieket is.

Praktikus bútordarabok,sok mindent elnyelnek és még sem azt a hatást keltik,mint egy nagy beépített szekrény,továbbá szerintem ezeknek a régi daraboknak lelkük is van…

Kezdve attól,hogy kézzel készültek,van bennük anyag és a faragásokat sem lehet csak úgy szív nélkül rájuk rittyenteni.

Szóval a komódok jöttek(pontosabban egy másik kedves kollégám hazaszállította nekem,kis teherautó kellett hozzá,mert elég méretesek),én meg majd elájultam mekkorák.

Az egyikről már írtam ITT,most jön az oroszlánlábú.

Alapos tisztítás után,saját keverésű festékkel festettem le.

A recept EBBEN a bejegyzésben található.

A változás annyi,hogy okker(köszi Bea!)színezőpasztát kevertem a törtfehérhez ill. fekete és barna akrilt a szürke árnyalat eléréséhez.

Visszacsiszoltam.

A végén ASCP wax zárta a sort.

Ilyen volt:

13327385_1085194721548052_3667839459849672536_n

…és hát ilyen lett…

img_8276_resize

img_8281

img_8282_resize

img_8300_resize

img_8296_resize

img_8295_resize

Lehet,ha nem épp ősszel festem más színeket kapott volna?

Még nem került a helyére,de ágyneműtartónak szeretném.

Ez úton is köszönet Katinak,hogy nekem adta és nem hagyta veszendőbe!

Köszönöm,hogy benéztél hozzám!

A fb.on is megtalálsz:

https://www.facebook.com/REtikul/

 

Régi komód

Az úgy kezdődött,hogy az egyik kedves kolléganőm megkérdezte,hogy befogadnék-e két régi komódot…

Hát persze…két régi komód mindig jól jön!

Egyébként is szeretem a komódokat,meg a régieket is.

Praktikus bútordarabok,sok mindent elnyelnek és még sem azt a hatást keltik,mint egy nagy beépített szekrény,továbbá szerintem ezeknek a régi daraboknak lelkük is van…

Kezdve attól,hogy kézzel készültek,van bennük anyag és a faragásokat sem lehet csak úgy szív nélkül rájuk rittyenteni.

Szóval a komódok jöttek(pontosabban egy másik kedves kollégám hazaszállította nekem,kis teherautó kellett hozzá,mert elég méretesek),én meg majd elájultam mekkorák.

Most az egyikről írok(később a másikról is)…

Kezdő állapot,láb nélkül,szúnyomokkal,ütötten-kopottan mégis gyönyörűen,eredeti kerámia fogantyúkkal.

img_1441_resize img_1448_resize

Lábakat esztergáltattam neki az eredeti kitörött/eltörött alapján.

Alaposan átkentem szúölőszerrel.

A festéket megint magam kevertem.

ITT a recept,ebben a bejegyzésben találjátok,

annyi a változás,hogy a fiókok szürkések lettek,egy kis fekete és barna akrillal színeztem az alap festéket.

Visszacsiszoltam az éleken és imitt-amott.

Záráskép ASCP wax(nekem ez vált be a leginkább) került rá.

Az eredmény:

img_8314_resize

img_8327_resize

img_8319_resize

img_8326_resize

A nappaliba került:

img_8442_resize

Annyira nagyon megtetszett ez a kis lámpa és ezek az egyszerű képkeretek(Pepco),így a komód tetejére kerültek.

img_8429_resize

img_8372_resize

A lányok is birtokba vették:

img_8451_resize

Ez úton is köszönet Katinak,hogy nekem adta és nem hagyta veszendőbe!

Köszönöm,hogy benéztél hozzám!

Hamarosan mutatom a másik komódot is!

A fb.on is megtalálsz:

https://www.facebook.com/REtikul/

 

 

 

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!