REtikül és ami belefér...

Pár perces nosztalgia

Amikor az öreg házban pakoltunk össze,akkor találtam ezt a régi szaloncukros dobozt.

Benne selyempapírközé csomagolva néhány díszt.

Amikor kinyitottam,emlékek sora pergett le a fejemben és a szívemben.

Együtt Karácsonyoztunk mindig,az egész nagy család,a nagyszülői házban.

Angyalkák.

Csengőszó.

  Ajtónyitás….

és elvarázsolódva álltunk a csillogó fa előtt.

Énekszó.

Ölelés.

Ajándékok.

Aranyló húsleves.

Halászlé.

Nyugalom.

Nevetés.

Öröm.

Boldogság.

Egymásra figyelés.

Sok-sok közös játék.

Ezeket próbálom én is továbbvinni,hogy a mi gyermekeink is erre emlékezzenek,ha kinyitnak,majd harminc-negyven év múlva egy dobozt,amiben találnak néhány díszt…

img_9904_resize

img_9908_resize

img_9912_resize

img_9918_resize

img_9919_resize

img_9929_resize

img_9934_resize

img_9938_resize

Köszönöm,hogy velem nosztalgiáztál!

A fb.on is megtalálsz:

https://www.facebook.com/REtikul/

 

 

Régi reszelő

Igazából nehéz leírni,hogy mi a szép egy régi konyhai reszelőben( azon kívül,hogy a nagymamámé volt)…

Egyszerűen tetszik,a formája ,az anyaga,a színe,amilyenre az idő festette.

Jó ránézni.

Kicsit másképp,de újra használatba vétetett.

IMG_9430_resize

IMG_9422_resize

IMG_9434_resize

Jól megsikáltam,rozsdátalanítottam és nem festettem még le…szerintem nem is fogom.

IMG_9412_resize

 Köszönöm,hogy benéztél hozzám!

A Facebook-on is megtalálsz:

https://www.facebook.com/REtikul

Régi ablakkeret új élete

Újabb  régi ablakkeret,képkeretté ‘avanzsálását’ mutatom.

(ITT megnézheted az elsőt.)

Ne várjon senki óriási átalakítást.

A kicsi keretet a Régi házból menekítettem.Talán a nagypapám eszkábálta…

Szerintem sok ember gondolkodás nélkül hajította volna a kukába.

Nekem annyira megtetszett,az esetlenségével,a színével egyetemben úgy ahogy volt.

Ahogy megtaláltam,tudtam,ebből képkeret lesz!

Ím,már alapos letisztogatás után:

IMG_4948_resize

IMG_4800_resize

Annyira tetszett a színe,hogy eszem ágában sem volt eltüntetni róla.

Drága festékből,hosszas kutyulgatás után sem biztos,hogy sikerült volna ezt a hatást elérni 🙂 .

Az idő alaposan antikolta,koptatta nekem.

Csupán,finom smirglivel megcsiszoltam óvatosan,azért,hogy a rárakódott kosz réteg  alól elővillanjon ez a szín.

A csiszolás után ‘felfrissült’ a keret.

Az üveg teljesen ép volt benne,így ezzel sem volt gondom.

A továbbiakban sem bonyolítottam túl…

A hátlapnak egy dobozkartonból vágtam ki megfelelő méretűt,épp akkorát,hogy pont belepasszoljon a keretbe,szorosan…így semmiféle hátsó megerősítés,rögzítés nem szükségeltetett.

Mi legyen a háttér,az alap amire a képek kerülnek?

Évekkel ezelőtt egy antikosnál vettem ezt a régi könyvet,’salátaként'(100ft),hiányos,szakadt lapokkal…direkt dekorációs célokra.

(Egyébként sajnálnék szétszedni egy teljességgel ép könyvet.)

Szóval a könyv lapjai kerültek a kartonra.

IMG_4980_resize

IMG_4953_resize

IMG_4982_resize

IMG_4990_resize

IMG_4962_resize

Ez a rozsdás, kis csavarantyú szerű fogantyú,hááát nekem nagyon <3 …

IMG_4976_resize

IMG_4960_resize

IMG_4961_resize

Meg ezek a rozsdás vasak rajta…fene az én ízlésemet,nekem ezek is nagyon tetszenek…

A csiszolás után bekentem egy kis selymes lakkal az egészet

…és hogy hová került?

Az előszoba fal fölé,ami egy régi spalettából készült.Bővebben ITT olvashattok róla.

A spalettán nyomokban megmaradt ez  a kékes-zöldes szín,ami a kereten is fellelhető,így szerintem jól össze passzolnak.

IMG_5039_resize

IMG_5010_resize

IMG_5000_resize

IMG_4999_resize

IMG_5042_resize

IMG_5058_resize

Köszönöm,hogy benéztél hozzám!

A facebook-on is megtalálsz!

https://www.facebook.com/REtikul

Pöttyös lett

Régi ládák,bőröndök ha mesélni tudnának…

Olyan jó érzés rájuk nézni…legalábbis én így érzem.

Ha a kezem ügyébe kerül egy,biztosan megmenekítem a kidobástól.

Van is belőlük már jó néhány 🙂 .

Egy csodaszép fa bőröndöt mutatok most,melyen nem sok változtatást eszközöltem.

Pici,formás,de a belseje borzalmas állapotban volt.

Azon kívül,hogy hosszasan napoztattam,szellőztettem a nyáron,alaposan kívül belül letisztítottam(ráfért).

A belső réteg papírokat kibontottam,már amely része hagyta magát.

DSC00568 másolata

A külsejéhez nem nyúltam az alapos tisztítást követően sem.

A tetején a három kopott matricát hagytam úgy,ahogy van,mert nekem nagyon tetszik rajta.

17

IMG_0070 másolata

A belsejét viszont újra burkoltam.

A viszonylag erős csomagolópapírt tapéta ragasztóval dolgoztam rá a belső részekre.

IMG_0059

IMG_0060

Ím:

1

10

9

18

IMG_0067 másolata

IMG_0092 másolata

2

Mire térültem-fordultam már meg is telt a kedvencekkel…

8

7

6

5

…de ezt kisajátítom magamnak,a papír gyűjteményem fogom benne tárolni.

3

4

Ha tetszett,a Facebook-on is megtalálsz!

https://www.facebook.com/REtikul

Ősz a lábasalátétben

Bár még nincs igazából őszi hangulatom…de egy-két jel,már igencsak az ősz felé mutat.

Emlékeztek még a lábasalátétre,amit a nagyszüleim padlásán találtam?

Nyáron így nézett ki:

PhotoGrid_1404205529896

Az előzményeket,azért itt is megmutatom:

PhotoGrid_1404206331852

Tehát erről a rozsdás,régi lábasalátétről van szó,amire a nagymamám rendeltetés szerűen rátette,a gőzölgő étellel teli lábast.

Letisztítottam és átfestettem fekete festékkel(tábla festékkel,mert csak az volt épp’ otthon).

Most a nyári ‘köves’ verziót,’ősziesítettem’.

Pár perc alatt megvalósítható.

Néhány szem dió,csipkebogyó és falevél kellett hozzá.

Ím:

IMG_0199

IMG_0202

IMG_0204

IMG_0205

Köszönöm,hogy benéztél hozzám!

Ha értesülni szeretnél a legújabb bejegyzésekről,kattints a Facebook-on is!

https://www.facebook.com/REtikul

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!