Sokan,kik ezen oldalon jártok,ismeritek mennyire jó érzés átmenekíteni,megmenekíteni egy-egy régi tárgyat a pusztulástól.
Vannak,akik nagyobb fába vágják a fejszéjüket,nem állnak meg egy-két tárgy átmenekítésénél,mert a régi iránti szeretetük,a szaktudásuk és sok-sok dolog szerencsés együttállása,arra sarkallják Őket,hogy valami igazán nagyot,maradandót alkossanak illetve mentsenek meg.
Ilyen,ez a malom is!
Emlékeim egy romos,gazos,szeméttel körbe rakott malomépületről mesélnek.
Ma már egészen más a helyzet.
A tulajdonos által bebocsátást nyertünk Naszályon,a felújított malomba és gyönyörűen rendezett környékére.
A mai képek előtt,lássunk egy kis történelmi áttekintést!
(forrás:Süveg Zoltán:Földközelben Naszályon c.könyv
illetve a tulajdonos gyűjtötte leírás volt segítségemre)
Naszály életében a malom nagyon fontos szerepet töltött be, ezt jelzi, hogy a címerében is megjelenik a malomkerék
Naszály falu életével szoros kapcsolatot alkot a malom története. A legelső hiteles adat 1694-ből való, amikor is megemlíti a malom használatát és a bérlő nevét.
Naszályi viszonylatban a Fényes pataknak meghatározó szerepe volt, hiszen meleg víz folyt télen-nyáron, és ezt a falubeliek ki is használták. Öntöztek, helyben fürödtek, a gyerekek nyaralója volt. Az asszonyok lejártak mosni, ami egy közös program, szórakozás volt. A lenvászonból készült darabokat otthon hamus lúgba beáztatták, teknőbe rakták, majd felpakolták a tragacsra kisgyerekestől és elballagtak a folyóra. A víz meleg és tiszta volt, valósággal gőz árasztotta el a folyópartot. Az asszonyok még a téli hónapokban is mezítláb álltak a vízben, hiszen kellemes hőmérsékletű volt. Beálltak a vízbe, és főzött mosószappannal tisztították a szoknyát, gatyát, lepedőt. A mosást négy lábú mosószéken végezték mosófával, lapjával vagy élivel sulykolták, ütötték a ruhát, amíg az tiszta nem lett.
“A vízimalom valaha szerepet játszott a falutelepülés kialakulásában.A Fényes-patak a tatai Fényes források vizét vitte a Dunába.A víz hőmérséklete télen is 24 fokos volt.Erre a vízre jártak a falusi asszonyok,télen is ruhát mosni,a malom zsilip alatti részhez.Lentebb kenderáztatás volt.”Mocsa,Kocs,Nagyigmánd községéből is Naszályra jártak nem csak gabonát őröltetni,de kendert áztatni is.”
1959-ben itt forgatták a „Szegény gazdagok” című filmet. A falubeliek lejártak nézelődni, hiszen láthatták Bara Margitot, Benkő Gyulát, Krencsei Mariannt.
1950-ben az államosítást követően, a malom a helyi termelőszövetkezet használatába került, raktározó helyiségként, kukorica, terménydarálóként funkcionálva tovább. A malom azóta teljesen leépült, maga az épület és környezete elhanyagolt, lepusztult. A műemlék vízimalom sorsa nem kis fejfájást okozott a község lakóinak, vezetőinek. Anyagi forrás hiányában, lehetetlennek tűnt az épület restaurálása.
2000. év jelentős változást hozott a volt vízimalom sorsát illetően. Naszály Község Önkormányzata önerőből nem tudta vállalni a malom felújítását, illetve a pusztulás megállítását. Az Önkormányzat pályázatot írt ki a malom felújítására és hasznosítására. A pályázatban kikötötték, hogy a műemlék jelleget megtartva, csak az Önkormányzat által is elfogadott funkcióval működhet tovább.
A naszályi malom épületének és környezetének felújítását, mint tulajdonos családi vállalkozásban a BAZALT KFT végezte el a 2000 – 2010-es években.
A malom a jövőben panzióként, szabadidős centrumként működik majd.
Nagyon várjuk a folytatást!Ígérem beszámolok róla.
Régi képek a malomról( a tulajdonos gyűjtéséből):
Ilyen volt,ilyen lett(a tulajdonos képei):
Nagyon boldog voltam,hogy személyesen is láthattam,ezt a mentett csodát.
Ím az én objektívemen keresztül:
Sok év munkáját,hozzáértő tapasztalatát,a régi iránti tiszteletét,szívét,lelkét tette bele a család!
Óriási elismerés,tisztelet és köszönet érte!
Köszönöm,hogy velem tartottál!
A Fb.-on is megtalálsz:
https://www.facebook.com/REtikul/
