REtikül és ami belefér...

Egy kis időre el kellett búcsúznom a gyerekszoba bútor darabjaitól.

Lefestettem…bár még maradtak kérdéses részek…

Az asztalos mester elvitte,hogy a vasalatokat rábiggyessze..

Addig is készítem a ‘kiegészítőket’a ‘tengerparti’ gyerekszobához.

Már volt uszadékfás lámpa,hokedli és láda.

Eddig sötétbarna pácot és krém színű ASCP-t használtam többnyire.

Most végre előkerültek a kékek is.

 Jöjjön egy polcocska.

Vagyis egy asztalfiók…kitudja már hol és mikor találtam…így…

Első rétegben kapott egy sötét színű lazúrt(amit elfelejtettem lefotózni),mert szerettem volna,ha sötét szín bukkan elő a festék alól,visszacsiszolás után.

Következő lépésként a kerete ASCP krém színű lett,a közepe pedig ASCP provance kék.

Visszacsiszoltam,waxoltam.

 …és egy apróság még,ami az első fotón látható…

Egy régi poros ragacsos petróleum lámpát is megtisztogattam,a hátlapját pedig szintén kékre festettem,visszakoptattam.

Köszönöm,hogy benéztél hozzám!

A Facebook-on is megtalálsz:

https://www.facebook.com/REtikul

Még valamikor tavasszal kaptam az öcsikémtől,ezt a katonai ládát.

Végre most ‘rendbe raktam’.

Ezt is kiegészítő darabnak szánom a ‘tengerparti gyerekszobába’.

(Az eddig elkészült dolgokat ITT megnézheted.)

Kiinduló állapotában is nagyon tetszett nekem.

Némi portalanítás után,egy loft lakásban,ebben a formában is simán el tudom képzelni…

…no de egy lányszobában…

…szóval szükség volt egy kis átalakításra.

 Jól átmostam erős vízsugárral,átsikáltam,átsúroltam.

ami festék lekívánkozott,az le is jött,a többi maradt.

Nem facniztam vele sokat.

Illetve átcsiszoltam az érdesebb részeket,az alját géppel(mert az szálkásabb volt).

A belső részét lazúrral kentem át(OBI saját márkás,paliszander).

Kívülről Annie Sloan Chalk Paint,krém színt kapott…

amit smirglivel visszacsiszoltam,majd waxoltam.

Az aljára praktikussági szempontból kerekek kerültek,így könnyebb elmozdítani és persze izgalmasabb is.

Az eredmény:

Bent,de még nem az eredeti helyén: 

 A gyerekszobában,rengeteg játékot el fog nyelni…

…és persze ülőkének sem rossz…

…a kisebbik pedig úgy gondolta mától ezen is alszik 🙂 …

 Köszönöm,hogy benéztél hozzám!

A Facebook-on is megtalálsz:

https://www.facebook.com/REtikul

Jöjjön a következő ‘apróság’,amit a ‘tengerparti gyerekszobába’ szánok.

Semmi extra,tényleg.

Egy régi hokedli.

Tucatszám találunk hokedli felújítást,átalakítást,átfestést az internet kreatív tartományaiban.

De ezt,azért mutatom,mert még hokedlit nem újítottam fel,ez az első.

Annyira nem is felújítás,hanem inkább ‘ráncfelvarrás’,mert nem mázoltam telibe,sőőőt…

…nem tűnt el az eredeti hokedli…

Elképzeléseim szerint még a dédszüleim,’előkelő’ helyen a konyhában használták,mondjuk be volt tolva az asztal alá és néha szükség esetén kihúzták és ráültek.

A nagyszüleim már a kamrába száműzték és mondjuk nagymamám erre tette a zománcos kézmosó vájlingot vagy a nagyapám ezen törte,téli estéken a diót.

A kamrában találtam,rozoga,ütött kopott állapotban.

Olyan kedves tárgy és mellette praktikus is,mindenképp megmentésre várt…

Többfunkciós

…ha akarom ülőke…

…ha akarom asztalka…

…sőt fotó háttérnek is használom majd…

…ha akarom éjjeli szekrényke…

Az utóbbinak szánom.

De lássuk az elejétől…

Az idő és a használat rendesen ‘antikolta’:

 Gyönyörű deszkás,idő koptatta felület…

A lábain zsír,kosz foltok,alatta viszont szép zöldes szín…

 Nekem így talált állapotában is szépségesnek tűnt,de azért némi por/kosztalanításra szükség volt.

Illetve kapott egy réteg Annie Sloan,crem színt,a felső része.

 Amit aztán száradás után smirglivel visszacsiszoltam.

Nagyon szeretem,ahogy az öreg fa erezete előtűnik a festék alól:

 Waxoltam a végén.

 A lábait finom smirglivel átcsiszoltam,épp csak felfrissítettem,a koszos réteget távolítottam el és waxoltam az alsó részeket is.

 Az uszadékfás lámpa leírását ITT találod!

Köszönöm,hogy benéztél hozzám!

A Facebook-on is megtalálsz:

https://www.facebook.com/REtikul

Úgy indultunk neki a hétvégének,hogy valamit kárpitozni is fogunk.

Ezt a kis ülőkét találtam a családi ‘kincses tárban’.

Valljuk be őszintén,elég csúnyácska szegény…

…de én láttam a benne szunnyadó szépséget.

Hát vittem magammal,Novára.

Az Asztalom Erikájával utaztunk és persze Ő sem jött szék nélkül…

…hát így…

Cili óriási szeretettel várt minket az otthonában.

Mindent alaposan megnéztünk,megettünk,megbeszéltünk és aztán egyszer csak a székek is sorra kerültek.

A kárpitos munkálatokban Wind & Beer Beer ‘része’,azaz Zoli segített 🙂 .Ő nagy mestere mindenféle,csuda kárpitos munkáknak.

Lássuk lépésenként…

A bontásban Tomi is kivette a részét 🙂 .A rozsdás szögeket eltávolítottuk.

 Levedlette 🙂 

 Egy kis Annie Sloan ,provance kék festéket kapott az alja…tudom-tudom,azt ki látja!?de én szeretem tudni,hogy ott van az alján az a kis kék 🙂 és a lábára is türkiz ‘papucs’ került..a többi rész maradt ‘retro’ barna,mert nekem tetszik.

Persze kicsit vissza csiszoltam és waxoltam.

  A szivacsot középen át lyukasztottuk,erős kötözőt fűztünk bele,amit hozzátűztünk a fa részhez.

Azt már tudtam előre,hogy az ülőke szivacs részét nem szeretném eredeti formájában,’emeletesen’ meghagyni.

Zoli javaslatára letűztük körben a szivacsot.

 Ezek után már csak a borítás volt hátra.

Indigókék,nagyon vastag farmer anyagot választottam.

Alulról jó sűrűn hozzátűztük a farészhez az anyagot.

(Hogy erről miért nem készítettem fotót???)

A közepére pedig egy barna bőr gomb került(Cilkó varrós dobozából).

 …és lásuk egyben:

A másik széket pedig Erika készítette,Az Asztalom blogon fog beszámolni róla.

Sőt szeptembertől,a bútor festés mellett,kipróbálhatjátok műhelyében a kárpitozást is!

 Zárásképp egy hangulat kép…míg mi csiszatoltunk,festettünk,kárpitoztunk a nappaliban…ilyen terített asztal várt minket,finomabbnál,finomabb falatokkal az étkezőben(köszi Cili és Tomi)!

 Köszönöm,hogy benéztél hozzám!

A Facebook-on is megtalálsz:

https://www.facebook.com/REtikul

Ez már sorban a harmadik ablakkeret,amiből képkeretet készítettem.

ITT az első számú.

ITT pedig a kettes számú.

Nagyon szeretek fotózni és én az a típus vagyok,aki elő is hívatja a képeit.

A sok képnek pedig keret kell!

Persze lehet venni is ,drágán szép rusztikus kereteket…de mennyivel jobb sk. elkészíteni!

Nagyon megörültem ennek a szép osztott ablaknak(köszi Ádi!)Egyértelmű volt,hogy képkeret lesz belőle.

Mivel az összes üveg ép volt benne és nem szerettem volna újra üvegeztetni,a festék eltávolítására hőlégfúvót nem használhattam.

Így aztán első lépésként hideg zsíroldóval leszedtem a festéket.

No,de azért senki se képzelje,hogy az csak úgy pikk-pakk megy…főként ennél a jó vastagon,többször mázolt keretnél.

Az úgy történt,hogy ráfújtam egyszer,aztán hagytam állni,úgy 20-30 percet,majd spaklival+ ronggyal toltam,töröltem az így elég gusztustalan,nyúlós festékes borzadájt.

Hihetetlen erős ez a szer,szinte folyós állagúvá alakította át a festék rétegeket.

Volt,ahol háromszor meg kellett ismételni ezt,hogy maradéktalanul lejöjjön a festék.

Szigorúan kesztyűben,szabad levegőn,távol mindentől és mindenkitől végeztem ezt a procedúrát.

A réz kilincseket átdörzsöltem ecet+só oldattal.

Szépen elő is villant a sárgás színe,de pár nap múltán újra oxidálódott.Ami nem baj,mert így talán jobban is tetszik nekem.

Azért pici helyeken,imitt-amott rajtahagytam egy kis festéket,hogy ne legyen túl steril…látszódjék,hogy ezen azért volt festék.

A festék rétegek alaposan megvédték a fát,így se szürkeség se antik színe nem volt a máz alatt.

Ilyen világos,’se színű’ fenyő került elő…

Ezért aztán egy sötétebb színű lazúrral átkentem,ami gyönyörűen kiemelte a fa erezetét és a göcsörtöket.

A képeket fotósarokkal ragasztottam fel,így hátlap sem kell hozzá.

Az eredeti elképzelés az volt,hogy lefestem vmi világos színnel és visszacsiszolom…de úgy megtetszett ebben az állapotában,hogy egyenlőre így hagyom,aztán egyszer,ha úgy tartja kedvem lehet,hogy átfestem.

Ím,ilyen lett…

Néhány fotó erejéig kivittem,a színe talán így jobban látszik.

 …és bent…

 Köszönöm,hogy benéztél hozzám!

A facebook-on is megtalálsz:

https://www.facebook.com/REtikul

A szomszéd fiú ballag nyolcadikból.

Gondoltam nem köttetek neki vágott virágból csokrot,azt kap eleget a rokonaitól.

Megint az otthon lévő dolgokból használtam.

Szükséges:

-botok

-rajzszeg

-színes papír,régi könyvlap

-ragasztópisztoly

-csoki

-szalag.

A virág közepe egy keményebb karton kör,amit rajzszeggel tűztem rá a botra.

Erre ragasztottam fel a papírcsíkokból hajlított szirmokat,kesze-kuszán,szabálytalanul.

A közepére ragasztottam a csokit.

Nagy masnival átkötöttem.

Köszönöm,hogy benéztél hozzám!

A Fb.on is megtalálsz:

https://www.facebook.com/REtikul

A létra már régóta meg van,az ácsok eszkábálták maguknak a tetőn való munkához.

Nem engedtem kihajítani.

ITT már olvashattatok a régi létrák iránt érzett vonzalmamról.

Igazából a lakásba szerettem volna, valahová betenni,de erre még apukám is azt mondta ‘naa neee’…

mert hogy korhadt,koszos stb.

A kis családom,azonban meglepett Anyák napja alkalmából,újrahasznosították a rozzant létrát.

Oda meg vissza voltam tőle.

A kertben igazán szívet melengető.

Pár konzerves dobozt szögeltek rá.

Szorgos kis kezek virágot ültettek bele.

Régi merőkanalak is kerültek rá.

Ím:

Köszönöm <3 !

Jó,hogy benéztél hozzám!

A Fb.on is megtalálsz:

https://www.facebook.com/REtikul

A másod szülött gyerkőcre gyakran viccelve mondják,hogy ‘szegény hátrányos helyzetű’…mert sok mindent ‘másod kézből’ kap,megörököl az elsőtől…

Azért (sokszor ) van amikor kifejezetten jól jár,ha örököl valamit.

Például nálunk,ezt a futóbicót.

Eléggé leharcolt állapotban volt,ami egyértelművé tette,hogy egy kicsit ‘kipofozzuk’.

A kívánság az átalakítással kapcsolatban,a három évesemtől ennyi volt:’Jegyen benne szivecste és pötty!’

Szükségeltetik egy ügyes Apuka,aki szétszedi darabjaira és természetesen meg is jegyzi,mit hová kell vissza csavarozni és persze a végén össze is szereli 🙂 .

Néhány fotó az előtte állapotról.Nap szítta kerekek,kopott,szürkült fa részek,szakadt üléshuzat,rozsdás csavarok…

 A meglévő festék készletemből használtam.

Így aztán többféle festék került rá,miután visszacsiszoltam külön-külön a részeit:

-a fa részekre Pentart akril,tejeskávé színben;

illetve Pentart dekor paint soft burgundi vörös(amibe kevertem egy kis feketét,hogy sötétebb legyen);

-a festékrétegek közé Pentart vintage effect került,a könnyebb koptathatóság végett;

-a műanyag kerekekre Annie Sloan chalk paint,krém szín került,

amit antikoltam egy kis pentartos anik pasztával;

-a végén viaszos lakkzselével(Esprimo,most használtam ilyet először..leginkább a waxhoz hasonlít az állaga és az eredménye is) dörzsöltem át.

Képek munka közben…

A csavarokat rozsdamaróztuk:

Természetesen a leendő tulaj is kivette a részét a munkából:

Variáltam a két színt.Az oldalsó elemekre a krém szín került alulra,rá a sötét burgundi.A front elemre pedig fordítva.A két festékréteg közé pedig Pentart vintage effect-et használtam,a könnyebb koptathatóság érdekében.

A kerekekre ASCP került,két rétegben.

Antikoltam pentartos antikoló pasztával.Az ujjammal kenegettem,csak finoman,itt-ott.

A kormányra új fogantyút tettünk.

A széleket erősebben,a többi részét finomabban visszacsiszoltam smirglivel.

Fültisztítópálcikával pöttyöztem,száradás után a pöttyöket is megsimogattam egy kis smirglivel.

 Az ülést újra ‘húztuk’.Tűzőgéppel a régire került egy újabb réteg(természetesen színben passzoló).

 …és kész!

 Már csak a bukósisakot kell átfestenem 😀 !

Köszönöm,hogy benéztél hozzám!

A Fb.on is megtalálsz:

https://www.facebook.com/REtikul

Vasárnap a helyett,hogy meglévő ládáimat csiszatoltam volna, egy könnyedebb szórakozási formát választottam…kimentem a helyi bolhapiacra(ami sajnos egy évben csak 4x kerül megrendezésre).

Annyira szeretem ezt a színes,mindenféle forgatagot…sűrítve soksok év,tárgyak,emberek,sorsok.

Az itt megvásárolt dolgok pedig új értelmet kapnak,nem a szekrény mélyén vagy a kukában végzik 

és ez nagyon jó!

Akkor élvezetes igazán,ha az embernek van ideje beszélgetni is,

így a vásárolt tárgy mellé egy-egy történetet is kaphat,ajándékba.

Hát jöjjön a képes beszámoló.

 Igazi ‘pajtik’…

 A gyufás skatulyákat itt találtam.Mondták,őket is nyugodtan fotózzam,meg fel is rakhatom azzzzinternetre 🙂 

Hát ím…fenn van 🙂 !

 Persze,hogy gombokat is válogattam…

II.Fülöp személyesen és kastélyos fotósorozatok…

 Tükörkép… 

Gyönyörűűűű könyvborítók…

Gyönyörű metszetek…

 …és a legfőbb kedvencek…

 Szóval,irány a bolhapiac!

Éljen az újrahasznosítás!

Köszönöm,hogy benéztél hozzám!

A Fb.on is megtalálsz:

https://www.facebook.com/REtikul

Nem én találtam ki,egy kreatív boltban láttam meg…de annyira megtetszett,hogy gondoltam elkészítem.

(Egyébként is,kicsit szatyor mániás vagyok)

Szerintem egy újabb szütyő ötlet bármikor jól jön!

Lehet ovis,sulis tatyó,sőt ajándék táska is!

Szóval, ebben az tetszett meg,hogy átváltoztatható,millióképp variálható.

A lényege,hogy az egyik oldala egy műanyag átlátszó irattasak.

A tetejét nyitottan hagyva,felül csúsztathatjuk be,cserélgethetjük a tetszőleges anyagokat,papírokat.

A visszáján összevarrjuk  a kiválasztott textíliával ,rá egy fül és kész.

Sötét farmeranyagot választottam.

Aki nagyon precíz és jól tud varrni,külön oldalát és alját is varrhat.

Ím a táskáink üresen,még elég jellegtelenül.

A töltelék pedig…attól függ kinek szánjuk…akár többet is tehetünk egy táska mellé,hogy a megajándékozott kedve szerint variálhassa…

…lehet gyerek rajz(pl.Anyukáknak,Nagymamiknak)..

…textil darabok…

 Ím  néhány variáció:

 Éljenek a  szatyrokat megtöltő arany kezek,az Anyukák,Nagymamák,Dédmamák!

Köszönöm,hogy benéztél hozzám!

A Facebook-on is megtalálsz:

https://www.facebook.com/REtikul

Az első idei beültetésemmel kezdem.

Hogy-hogy nem…uszadékfa gyűjtögetés közben találtam egy kisebb farönk darabot,talán ezt is megúsztatta már egy kicsit a folyó.

Nekem tetsző volt,így hazajött velünk.

A közepe enyhén ‘kivájt’.Sajnos,annyira hirtelen ültethetnékem támadt,hogy kezdő állapotában el is felejtettem lefényképezni….de szerintem el tudjátok képzelni üresen.

Szóval kapott egy kis kavicsos földet,épp annyit,amennyit bele tudtam szuszakoni a közepébe…

Kövirózsa,pozsgások és mézike otthona mától.

 Most következzen,egy kis kerti körkép…még minden kicsit kezdetleges,de a napfény és a locsolás majd megteszi a hatását…

Először is haza szállítmányoztuk a kis palántákat:

 Aztán szép sorjában a helyére került minden…

 Mint mindenhol,a kertünkben is van néhány újrahasznosított dolog…

Piros pöttyös zománcos kanna:

 Anno zsírosbödön:

 Nagypapám tönkrement boroshordója:

 A garázsvásár fesztiválon ‘könyörgött’ az eladó…fizetnem sem kell csak vigyem el ezt a bögrét…

 Éthordó,szintén a nagyszüleimtől:

 Minifarönk kivájva:

 Csibeitató,szintén a nagyszülőktől:

 Zománcos merőkanalak:

 Egy idő után már az ültetés sem olyan izgalmas dolog…

Szép lett a kert,no de a lépcsőre szavakat sem találtam 😀 …

 Két óriás cserépbe fűszernövényeket ültettünk.

Biztos,ami biztos fel lett tüntetve…

Köszönöm,hogy benéztél hozzám!

Jó tavaszi kertészkedést!

A Facebook-on is megtalálsz:

https://www.facebook.com/REtikul

Már rég szerettem volna ilyet készíteni.

Hát most megcsináltam!

Olyan egyszerű,bizton állíthatom nem kell hozzá extra ügyesség!

Visegrádon gyűjtöttem némi uszadékfát…ezen a szép helyen:

 Az uszadékfán kívül még szükséges:

-gyertyák;

-bicska v.egyéb vágószerszám(tudom erre van megfelelőbb spéci fúrófej,de nekem olyan nincs és késsel is simán kivitelezhető);

-fűrész;

-esetleg körítésnek néhány kavics v.kagyló.

Az uszadékfa igen finom bánásmódot igényel,ugyanis könnyen törik,reped mállik.

Óvatosan bánj vele!

A vaskosabb,laposabb fába belenyomtam kb.fél centi mélyen a szaggatót(igen ez a nagymamám kicsit rozsdás pogácsaszaggatója) ,aminek a közepét egy bicskával kivájtam.

Annyira puha és szivacsos volt ez a darab fa,hogy nagyon könnyen ment.

 Ilyen lett,a mélyedésbe került a gyertya(mutatom lejjebb..).

 A másik fadarabom egy kisebb,ezt csak simán kivájtam a bicskával.

 A harmadik egy hosszú,hengeres uszadékfa.

Az egyik felét egyenesre fűrészeltem,hogy a gyertyát rá tudjam illeszteni.

A nagy csónakszerűvel pedig semmit sem tettem,mert az adta magát,ráhelyeztem sorban a gyertyákat.

Ím:

 A  vázásból két verzió is született.

Az egyik,amikor a lefűrészelt részre ráillesztettem a gyertyát,viasszal rögzítettem.

A váza aljába homok került,belefúrtam a fát és köré is uszadékfa darabkákat tettem…

A másik…ugyanúgy homok került a váza aljára,középre egy vaskosabb gyertya,aköré pedig uszadékfa…

 Az ablakpárkányon és a kerti asztalon igazán jól mutatnak majd!

Az eddigi uszadékfás ügyködéseim ITT találod!

Köszönöm,hogy benéztél hozzám!

A  Facebook-on is megtalálsz:

https://www.facebook.com/REtikul

Nem lehet elég időben elindulni.

Bele kell számítani,ha helyi vagy,hogy lépten-nyomon ismerőssel találkozol és szívesen elbeszélgetsz.

Ha nem helyi vagy,lépten-nyomon megállsz az utcán fotózni.

(Nekem mind a kettőt bele kellett volna  számítanom…)

Enni-inni valót nem kell vinned,mindenhol van.

Kényelmes cipő legyen a lábadon,ha gyalog mész.Az napra meg lesz a betevő kilométered!

Nagy zsákkal vagy utánfutóval menj!

Éljen soká még a wekerlei Garázsvásár Fesztivál!

Szuper jó volt!

Néhány fotó 🙂 …

 …és persze,hogy ezek közül néhány dolog hazakísért…

Most pedig,ahogy tőlem megszoktátok még egy kis képnézegetés(már akit érdekel) következik.

Wekerle…mert nagyon szép…

 Jövőre is tarts velem!

Köszönöm,hogy benéztél hozzám!

A Facebook-on is megtalálsz:

https://www.facebook.com/REtikul

Már többször írtam,hogy kiskoromban egyik kedvenc elfoglaltságom volt a nagymamám gombos dobozában való kutatás.

Egy ilyen doboz igazi kincseket rejt számomra,ma is.

Ím az egyik,ütött kopott valójában…ilyen volt:

 Az alsó részéhez nem akartam nyúlni…csodás vörös-piros,néhány helyen rozsda marta színű.

Ez csupán alapos tisztításon,sikáláson ment keresztül.

A doboztetőn picit változtattam.

Lefestettem föld barnára(pentart akrillal).

Száradás után,sk.papír sablonnal felfestettem a közepét,amit nyomdával töltöttem ki(pentart tejeskávé akrilját használtam).

Finom csiszolóval itt-ott megcsiszoltam.

A végén pedig antikoló pasztával(pentart) átdörzsöltem.

Száradás után,a dobozból választottam egy gombot és felragasztottam a közepére.

Ím,ilyen lett:

 Ezentúl ebben gyűlnek az én gombjaim is…

Köszönöm,hogy benéztél hozzám!

A Facebook-on is megtalálsz:

https://www.facebook.com/REtikul

Igazából nehéz leírni,hogy mi a szép egy régi konyhai reszelőben( azon kívül,hogy a nagymamámé volt)…

Egyszerűen tetszik,a formája ,az anyaga,a színe,amilyenre az idő festette.

Jó ránézni.

Kicsit másképp,de újra használatba vétetett.

Jól megsikáltam,rozsdátalanítottam és nem festettem még le…szerintem nem is fogom.

 Köszönöm,hogy benéztél hozzám!

A Facebook-on is megtalálsz:

https://www.facebook.com/REtikul