REtikül és ami belefér...

Sikerült elcsípnünk az ősz utolsó melengető napsugarait Zebegényben.

Visegrádon,Kismaroson sokszor jártunk már,de Zebegény valahogy mindig kimaradt.

Most bepótoltuk és igazán ajánlom mindenkinek!

Olyan csodás látvány tárul elénk,a Duna irányában,egészen Kismarostól,Nagymaroson át Zebegényig.

A szokásos őszi szünetes vírusok miatt,sajnos csak másfél napot töltöttünk el itt,de legalább egy heti gyönyörűséget láttunk.

Nem mentünk múzeumba,kiállításra,sőt még gyerekprogramra sem!

Csak csodáltuk a kis falu dimbes-dombos utcáit,házait és az azokat körülölelő természetet…

sétáltunk,rúgtuk,dobáltuk a zizegő csodás színekben játszó faleveleket…

….rácsodálkoztunk a régi házak apró szépségeire…

…kincseket gyűjtöttünk…forrásvizet ittunk…

…követtük a kis patak zubogását…

…felcaplattunk a csodás panorámájú Kálvária dombra…

falevélből csokrot kötöttünk…a Dunába kavicsot dobáltunk…

Ilyen helyen töltekezik igazán az ember!

Az újrahasznosítás és a lakberendezés se maradjon ki…a szállásunkról is szeretnék írni.

Nagyra értékelem azokat a vendégházakat,ahol a berendezés újrahasznosított…ahol a régi bútorokat felhasználva teszik otthonossá,családiassá a tereket.

Ilyen  a Villa Idill is.

A háziasszony,Judit gondosan,jó ízléssel válogatta össze a régi berendezési tárgyakat és egy kis átalakítással,festéssel tette azokat maivá.A falakon régi fotók,cikkek a környékről.

Öröm ilyet látni,hát még ilyen helyen vendégeskedni!

Bátran ajánlom baráti társaságoknak,nagyobb családoknak is egyaránt!

Néhány részlet…

Nagymaroson az Édeske konyháján jót ettünk,a partól pedig megcsodáltuk Visegrádot,kompra keltünk…de télen tuti visszajövünk,meg tavasszal sőt nyáron is 🙂 !

Köszönöm,hogy benéztél hozzám!

A fb.on is megtalálsz:

https://www.facebook.com/REtikul/

Az úgy kezdődött,hogy az egyik kedves kolléganőm megkérdezte,hogy befogadnék-e két régi komódot…

Hát persze…két régi komód mindig jól jön!

Egyébként is szeretem a komódokat,meg a régieket is.

Praktikus bútordarabok,sok mindent elnyelnek és még sem azt a hatást keltik,mint egy nagy beépített szekrény,továbbá szerintem ezeknek a régi daraboknak lelkük is van…

Kezdve attól,hogy kézzel készültek,van bennük anyag és a faragásokat sem lehet csak úgy szív nélkül rájuk rittyenteni.

Szóval a komódok jöttek(pontosabban egy másik kedves kollégám hazaszállította nekem,kis teherautó kellett hozzá,mert elég méretesek),én meg majd elájultam mekkorák.

Az egyikről már írtam ITT,most jön az oroszlánlábú.

Alapos tisztítás után,saját keverésű festékkel festettem le.

A recept EBBEN a bejegyzésben található.

A változás annyi,hogy okker(köszi Bea!)színezőpasztát kevertem a törtfehérhez ill. fekete és barna akrilt a szürke árnyalat eléréséhez.

Visszacsiszoltam.

A végén ASCP wax zárta a sort.

Ilyen volt:

…és hát ilyen lett…

Lehet,ha nem épp ősszel festem más színeket kapott volna?

Még nem került a helyére,de ágyneműtartónak szeretném.

Ez úton is köszönet Katinak,hogy nekem adta és nem hagyta veszendőbe!

Köszönöm,hogy benéztél hozzám!

A fb.on is megtalálsz:

https://www.facebook.com/REtikul/

Lomtalanításból mentett,igen vacak állapotú volt ez a vizes pad(vizes volt ez minden tekintetben)…de nagyon szerettem volna a kerti ,udvari játékok tárolására.

A kerete,a váza még úgy,ahogy elment,de az ülőlapja menthetetlen volt,így aztán kicseréltük azt.

Lecsiszoltam alaposan,lefestettem kültéri sötét lazúrral,amire került a házilag kevert krétafestékem(EBBEN a bejegyzésben írtam le a receptet),a cikk-cakkok ASCP florace színűek lettek.A sablont sk.gyártottam hozzá.

Visszacsiszoltam és ASCP wax került rá zárásképp.

Ilyen volt:

Ilyen lett:

Még játszom a gondolattal,hogy bekerül a lakásba és nem a temérdek homokozójáték nyelőhelye lesz 🙂 !

Köszönöm,hogy benéztél hozzám!

A fb.on is megtalálsz:

https://www.facebook.com/REtikul/

Az úgy kezdődött,hogy az egyik kedves kolléganőm megkérdezte,hogy befogadnék-e két régi komódot…

Hát persze…két régi komód mindig jól jön!

Egyébként is szeretem a komódokat,meg a régieket is.

Praktikus bútordarabok,sok mindent elnyelnek és még sem azt a hatást keltik,mint egy nagy beépített szekrény,továbbá szerintem ezeknek a régi daraboknak lelkük is van…

Kezdve attól,hogy kézzel készültek,van bennük anyag és a faragásokat sem lehet csak úgy szív nélkül rájuk rittyenteni.

Szóval a komódok jöttek(pontosabban egy másik kedves kollégám hazaszállította nekem,kis teherautó kellett hozzá,mert elég méretesek),én meg majd elájultam mekkorák.

Most az egyikről írok(később a másikról is)…

Kezdő állapot,láb nélkül,szúnyomokkal,ütötten-kopottan mégis gyönyörűen,eredeti kerámia fogantyúkkal.

Lábakat esztergáltattam neki az eredeti kitörött/eltörött alapján.

Alaposan átkentem szúölőszerrel.

A festéket megint magam kevertem.

ITT a recept,ebben a bejegyzésben találjátok,

annyi a változás,hogy a fiókok szürkések lettek,egy kis fekete és barna akrillal színeztem az alap festéket.

Visszacsiszoltam az éleken és imitt-amott.

Záráskép ASCP wax(nekem ez vált be a leginkább) került rá.

Az eredmény:

A nappaliba került:

Annyira nagyon megtetszett ez a kis lámpa és ezek az egyszerű képkeretek(Pepco),így a komód tetejére kerültek.

A lányok is birtokba vették:

Ez úton is köszönet Katinak,hogy nekem adta és nem hagyta veszendőbe!

Köszönöm,hogy benéztél hozzám!

Hamarosan mutatom a másik komódot is!

A fb.on is megtalálsz:

https://www.facebook.com/REtikul/

Az újrahasznosítás jegyében,ezúttal az ovisokkal,baglyokat készítettünk.

Szükséges kellékek:

-az alaphoz dobozkartonok

-csőr,szem készülhet tojástartóból

-szemekhez gomb

-szárnyakhoz papírmaradékok

-festék a díszítéshez.

A kivágott alapot megfestettük,száradás után pedig mindenki maga válogatta össze az arcot,csőrt,szemeket,szárnyakat,majd felragasztottuk.

Natur verzióban:

Szóval húúúhúúúhúúúúúú 🙂 !!!

Köszönöm,hogy benéztél hozzám!

A fb.on is megtalálsz:

https://www.facebook.com/REtikul/

Gyakran kerülnek hozzánk,olyan tárgyak,amik csak hánykolódnak egy ideig,kidobni sajnáljuk valami miatt…

Ilyen volt ez a ‘repi’ajándék kirakó is…nem épp’ gyerekbarát mintával,ellenben jó kis szivacsos puha anyagból és igencsak gondolkodtató egy ovis számára,hogy miként illessze,passzintsa az elemeket egymáshoz.

Kicsit átvarázsoltuk.

Kellett hozzá:

-alkoholos filc

-akril festék.

Megrajzoltuk,kiszíneztük,festettük és kezdődhet a játék.

Hasonlóképp,a már megunt vagy épp’nem tetsző kirakóinkat is átfesthetjük!

Köszönöm,hogy benéztél hozzám!

A fb.on is megtalálsz:

https://www.facebook.com/REtikul/

Persze sokkal divatosabb elnevezés a chevron minta,de nekem ez már csak cikk-cakk marad 🙂 …már ami a székre került…

Adott volt egy(meg még több is) szék,a férjem által konténerből kimentve,onnét

ahol a vintííídzs és az indusztrijaal találkozik 🙂 …

Szegények,szinte mind friss sérüléssel,amikor jól kivágták a konténerre,némelyiknek lába tört,némelyékeniknek az ülőkéje horpadt be.

Talán ez az egy volt a legsértetlenebb.

Az ülőfelület furnérja azonban,lepattogzott,felhullámosodott sok helyen.

1.Így,ami lejött spaklival,finoman leszedtem.

2.Ami nehezen vált el,ott vizes rongyos vasalás segített.

Ami azt jelenti,hogy jól beborítjuk vizes ruhával a felületet és vasaljuk..a gőz megteszi a hatását,szépen elválik a leszedni kívánt felület.

3.Lett egy szép natúr felületem,átcsiszoltam.

4.A festéket megint magam kutyultam.

ITT találod a receptet.

5.A sötétbarna széket,lekentem 2rétegben,aztán száradás után jól visszacsiszoltam.

6.A végén ASCP waxot használtam.

Az ülőkére szintén házgyári sablonnal cikk-cakkoltam.

Profi sablonozók ne olvassák tovább!!!

Minta nyomtatás pl.innét,

sima A3-as papírra.

Papírragasztó stifttel rögzítettem néhány helyen(mert nálam ez még soha nem hagyott nyomot).

Szivaccsal tunkoltam,festettem.

Ez egy gyors megoldás,arra az esetre,ha hirtelen gyorsan kell…mert a papírt csak egyszer lehet felhasználni,utána hullámos lesz a festéktől.Szóval nem egy profi eljárás,de nekem egyszer,erre jó volt…

Száradás után a mintát is visszacsiszoltam,majd waxoltam.

Ez lett belőle:

Még van néhány szék hátra…

Köszönöm,hogy benéztél hozzám!

A fb.on is megtalálsz:

https://www.facebook.com/REtikul/

Villám bejegyzés egy/két rugóról,amit ma találtam a szekrényben.

Ne kérdezze senki,hogy honnét van…Talán a nagypapám műhelyéből(?)…

de jól elraktam.

Aztán ma,amikor teljesen mást kerestem,ez jött szembe.

Jó masszív,kb.15cm magas nyomórugó…fogalmam sincs eredetileg mi célt szolgált(tippeket várok!)

Nem volt kérdés számomra,hogy mi lesz kb.5perc múlva belőle…

Persze gyertya is akadt bele rögtön.

Összepasszintottam őket és már kész is.

Egy loftban igazán jól mutatna,de azért hozzánk is beilleszthető.

Köszönöm,hogy benéztél hozzám!

A fb.on is megtalálsz:

https://www.facebook.com/REtikul/

A nagymamáim régi merőkanalai közül már néhányat újrahasznosítottam,eképp…

ITT több képet is találsz.

Jelen esetben pedig adott egy régi rokkakerék és a nagyi zománcos merőkanalai…

illetve az elképzelés egy gyorsan összehozható,esti hangulatvilágításról.

Pikk-pakk kanalak fellógatva,mécsesek meggyújtva…

Persze csicsázhatjuk,évszaknak megfelelően,kagylókkal,kövekkel,

levelekkel,termésekkel,füzérekkel ‘meglógatva’,de most csak így simán mutatom…

Köszönöm,hogy benéztél hozzám!

A facebook-on is megtalálsz:

https://www.facebook.com/REtikul/

Tudjátok,hogy igen kedvelem az uszadékfát és használom is erre-arra.

Készült már koszorú,lámpa kétféle is,egyszerűbb kis gyertyatartók,karácsonyi dekoráció,fenyőfa,vitorlás hajó,tengerparti utcácska.

Most a lámpához hasonlatos módon gyertyatartókat készítettem.

Kísérleteznem kellett,miként a legstabilabb.

Először erős drótból szerettem volna elkészíteni,de a legerősebb itthon található drót is nyeklett-nyaklott a gyertya súlyától,így maradt a kínai evőpálcika(amit mindig megtartok egy-egy adag sushi elfogyasztása után)…

Lássuk a hozzávalókat és az elkészítést:

Uszadékfa kisebb darabok(tengeri v.dunai):

Fakorong,amit befúrunk mélyen:

A kínai evőpálcikánkat beékeljük/ragasztjuk az alapba,hegyével felfelé:

Kifúrjuk az uszadékfa darabokat:

Felfűzzük a rúdra,a végére a gyertyát is rászúrjuk a pálcikára.Ide még fogok beszerezni,kis gyertyatartót,aminek a tálka részét ugyanígy ráhúzom(olyan koszorúra valót…így nyár közepén nem próbálkoztam keresni)…de anélkül is stabil a tetején a gyertya.

Ím:

Egy csöpp nyár,vízpart a lakásban,amire igen jó lesz az őszi borongós napokon is ránézni.

Köszönöm,hogy benéztél hozzám!

A fb.-on is megtalálsz:

https://www.facebook.com/REtikul/

Gyönyörű lyukas köveket találtunk,több helyen is a horvát tengerparton,persze szedtünk is bőven…

Néhány dolgot készítettünk,ezekből a kincsekből itthon…

1.Vastag drótra felfűztük és KOSZORÚT formáztunk belőle.

2.Apróbb kövekből nyaklánc/MEDÁL lett.

3.FÜZÉREKET is készítettünk,de erről már beszámoltam a ‘Tengerparti játszótér‘ során…

Néhány kővel becsempésztük a tengert az otthonunka 🙂 …

Köszönöm,hogy benéztél hozzám!

A fb.-on is megtalálsz:

https://www.facebook.com/REtikul/

Persze senki se arra a klasszikus értelemben vett játszótérre gondoljon!

Hanem egy csendes kis öbölre,távol a tömegstrandok/játszóterek zajától.Itt csak a gyönyörű kristálytiszta vizű tenger van és sok-sok játék…de nem az a boltiféle,pénzért megvásárolható…

Annyi,de annyi készen kapható dolognál érdekesebb,különlegesebb játék hevert a lábunk alatt,előtt,hogy csak ámultunk.

Ha vízpartra utazunk,tudom nem kell sok mindent vinnünk ahhoz,hogy a gyerekek jót játszanak.Persze a víz az adott…rengeteg mozgás,játéklehetőséget rejt…na de amikor ki kell jönni…mert hullámosra ázott a bőrünk…!

Két csobbanás közötti időt így töltöttünk el,a mi saját kis tengerparti játszóterünkön…

Minden öböl más-más kincset rejtett számunkra…

1.Építsünk kövekből falut/várost/hotelt!

Azért írok ennyiféle elnevezést,mert többször előjött ez a téma…mindennap másként.

A különböző formájú kövek között,bizony akadt szögletes,háztető formájú,ablaknak,kerítésnek való egyaránt…már csak válogatni,építeni kellett 🙂 …aztán benépesíteni csigákkal(merthogy volt csigahotel is,medencével,napozóval).

2.Rajzoljunk kövekre,uszadékfára/deszkára…

Egyetlen dolog,amit mindenképp a tengerpartra viszünk magunkkal a filctoll,mégpedig alkoholos v.lakkféle ,hogy tudjunk rajzolni a szép sima kövekre…Ezekből viszünk haza ajándékba.

Az idén is sok-sok követ megrajzoltunk,sőt még kisebb deszkákat is találtunk,melyek,majd a tengerparti gyerekszobába kerülnek.

Vitorlásokat is készítettünk,lyukas kövekből lett a hajó teste,az árboc uszadékfából,a vitorla pedig a parton összeszedett papírszemétből.

3.Építsünk kőtornyokat!

Minden öbölben,amerre jártunk magunk után hagytunk néhány tornyot…A lemenő nap fényénél nincs is jobb elfoglaltság,mint a sima,lapos kövek egymásra pakolása,egyensúlyuk megtalálása…

4.Fűzzünk követ!

Igen jól írtam :)…a Horvát tengerpart bővelkedik gyönyörű formájú lyukas kövekben.

A zsinórokat is a tenger vettette ki,amire felfűztük a köveket,csigákat,uszadékfát,tobozokat.

Ezeket is ajándékként hazavittük és kerül belőle a gyerekszobába is.

Nyugalom,béke,pihenés,sós levegő,napfény és egy kis kreatív játék,ez számunkra az igazi nyaralás 🙂 !

Köszönöm,hogy benéztél hozzám!

A fb.on is megtalálsz:

https://www.facebook.com/REtikul/

 

Azt hiszem az utolsó része következik a dániai élménybeszámolóknak.

Aarhus környékén illetve attól északra jártunk-keltünk.

Az ottani épületeket,kerteket fotóztam és persze gyönyörködtem bennük.

Az első,ami igen szembetűnő,hogy a legtöbb helyen nincs kerítés,maximum zöld,szépen nyírt sövény.Tehát,amikor elindultunk sétálni,lekanyarodtunk egy földes úton és szinte észrevétlen valaki kertjében,birtokán találtuk magunkat.

Igyekeztem,azért az ebédet nem kifényképezni az ott lakók szájából 🙂 …

Mivel függöny sincs náluk…az az érzése az embernek,hogy benyúl az utcáról a nappaliba és felkapcsolja rögtön a lámpát…mert szinte minden ablakban ott figyel egy szép kis hangulatvilágító pilács vagy gyertyatartók.

A városok között apró falvak,tanyák,ahol virágzik a mezőgazdaság és az állattartás.

A régi kúriák,udvarházak szépen felújítva,sok-sok rózsával,zölddel,virággal.

Igazán elbűvölt.

A házak Aarhus környékén klasszikus vörös téglásak,alig volt kirívó eset.

Minden olyan egységes és összhangban lévő.

Nincsenek kacsalábon forgó puccos paloták.

A tengerparton is tájba,homokdűnék mögé simuló aprócska nyaralók,amik már több színűek.

Itt láttam először ilyen házsort…aprócska házikók,homokdűnék és a tenger.

Jöjjön sorjában!

Először az aarhus-i óvárost mutatom,ami skanzenként működik.

A retro részt már mutattam ITT.

A helyi bolhapiacot,pedig ITT.

Ím a régi részekből egy kis ízelítő.

A skanzenen kívüli világ is pont ilyen mesés és varázslatos volt számomra!

A képek alapján meg sem lehetne mondani,hogy már nem ott járunk.

Jöjjön a skanzenen kívüli Dánia…

A régi házak,épületek felújítása,rendben tartása mindenfelé jellemző volt.

Egy régi kastélyt(Voergard) is megnéztünk:

Mindkét szállásunk tanyán volt.Csodaszép régi épületek,rendbetéve,gazdasági melléképületekkel…és mindenhol ilyen volt.Alig láttunk elhanyagolt portát.

Szóval a dán tanyavilág épületei,kertjei:

Most pedig kicsi város,kicsi utcáját mutatom…

A tengerparti házak színesebbek,a közvetlen parti házak pár méterre a tengertől,homokdűnék(amiken vadrózsa nő mindenfelé) takarásában.

Ill. az Északi tengernél,Lonstrupban óriási homokdűnékre épülve.

Ez pedig egy szépen felújított malom,kávézóval(sajnos zárva volt,de bekukucskáltam):

A modern,minimalista Dánia ezúttal kimaradt,pedig láttam olyat is…

Remélem még visszatérünk!

Köszönöm,hogy velem tartottál!

A facebook-on is megtalálsz:

https://www.facebook.com/REtikul/

Néhány karkötőt készítettem még a nyár elején,természetesen újrahasznosított anyagokból…

övekből és nadrágtartóból.

Többnyire turiztam ezeket,200ft/db áron.

Nadrágtartóból:

Szerintem valami gyerek gatyótartó lehetett…

Tetszett,mert csíkos és ilyen kis gombolós fülecskés.

A gombok,melyeket még használtam, a nagymamám gombos

dobozából valók.

Három részre vágtam,a végeit elégettem,hogy ne rojtozódjon.

Visszahajtottam,megvarrtam.

A fülecskéket ráhajtottam,erre került a gomb.

Háromféle karkötőt készítettem…

 A fülecskés részekből ezeket:

A nadrágtartó y részéből és egy tönkrement bőr szandi csattjából pedig ezt:

Néhány övből készült variáció,amit már korábban mutattam a facebook-on…

Köszönöm,hogy benéztél hozzám!

A facebook-on is megtalálsz:

https://www.facebook.com/REtikul/

Már az aarhusi bolhapiacot bemutató bejegyzésben (ITT) is láthattatok, pár igazán mutatós dán retro darabot.

Azonban az aarhusi óvárosban,ami skanzenként működik,egy egész házra bukkantunk.

Bizony ám,a ’70-es évek már ott van a skanzenben.

Az egész csodálatos,majd mutatom a régebbi részeket is,de a retroval kezdem…ez volt a kedvencem.

Ez a skanzen nem olyan,mint nálunk…mintha tényleg egy élettel teli házba/lakásba lépnél be…a nagy része nyitott…megfogható,kinyitható,átnézhető,hozzányúlható,tapintható,érezhető…Tehát nincs lezárva lánccal,üveg mögé dugva stb…Nincs olyan érzésed,hogy múzeumban jársz.Néhány szoba kivétel ez alól a régi részen.

Már az utcán,korabeli kirakatok,plakátok…

Szóval beléptünk a ’70-es évekbeli ház udvarába…az akkori bicók,autó,motor a garázsban…kis kiülő az árnyékban,száradó ruhák alatt vw bogár parkolt…Három lakás is volt,komplett berendezéssel,kiegészítőkkel:fiatalok,vendégmunkások,öregek lakása ill.egy óvoda.

A gyerek saját,nem képezte a kiállítás részét 🙂 !(Kb.egy órát eltricikliztek a nővérével együtt.)

Olyan volt minden,mintha épp’átléptek volna az ott lakók a másik szobába vagy a szomszédba.

Annyira tetszett!és igen a dánok,már akkor is nagyon-nagyon értettek a dizájnhoz 🙂 !

Jó néhány darab simán megállná ma is a helyét,sőőőt…

Hopp!ugyanilyen táskafület turiztam,ami újrahasznosult…az én táskámat ITT megtalálod!

…és az ovi…ezek a kisszékek 🙂 …hmmm…

Milyen jó lenne nálunk is egy ilyen 🙂 !

Köszönöm,hogy benéztél hozzám!

A facebook-on is megtalálsz:

https://www.facebook.com/REtikul/